Az elmúlt fél évben az Európai Unió két új jogszabályt is bevezetett a napelemes piac szabályozására. Az új Épületek Energiahatékonysági Irányelvének (EPBD) célja, hogy előmozdítsa a tetőtéri napelemek telepítését. 2023 végén a tetőn található napelemes kapacitás már meghaladta a 170 gigawattot az Európai Unióban, és becslések szerint 2027 végére ez akár 355 GW-ra is nőhet.
A Tetőtéri Napelem Szabvány bevezetésével 2026 és 2030 között várhatóan 150–200 GW új kapacitás épülhet ki, miközben az EU tetőfelületeinek teljes kapacitását 560 GW-ra becsülik. Jan Osenberg, a SolarPower Europe szakpolitikai tanácsadója azt emelte ki, hogy ahogy korábban a füstérzékelők beépítése vált kötelezővé, úgy ez a szabvány is a tetőtéri napelemes rendszereket teszi szabvánnyá, és szélesebb társadalmi rétegekhez juttatja el a tiszta, megújuló energia előnyeit. A Bloomberg NEF szerint a proaktív szabályozások 8–11%-kal javíthatják a megtérülést az utólagos telepítésekkel szemben.
A szabályozás ütemezése a következő:
- 2027-től az új nem lakó- és középületekre,
- 2028-tól a jelentősen felújított meglévő nem lakóépületekre,
- 2030-tól az új lakóépületekre,
- 2031-től pedig az összes alkalmas meglévő középületre vonatkozóan lesz kötelező.
Kiemelt fókuszban a nagy tetőfelületek — mint az irodák, kereskedelmi épületek vagy parkolók — állnak, néhány kivétellel, például műemlékvédelmi épületek esetében.
Osenberg hozzáfűzte, hogy a tetőtéri napelemek és az elektromos járművek vagy hőszivattyúk ötvözése nemcsak a fenntartható otthonok költségeit csökkenti, hanem segíthet stabilizálni a hálózatot intelligens energiakezeléssel és rugalmassági szolgáltatásokkal.
A második fontos EU-s lépés az volt, hogy az Európai Bizottság kibővítette a nettó zéró kibocsátású iparra vonatkozó jogszabályt. Ennek értelmében a szükséges technológiák — a napelemek kiemelt szereplői között — előállítását a lehető legnagyobb arányban az EU-n belül kell megvalósítani, és legalább a kereslet 40 %-át itt kell kielégíteni. Ezzel párhuzamosan megújulóenergia-aukciókat is bevezetnek, amelyek 2025 végétől váltanak kötelezővé, országonként évente mintegy 6 GW kapacitásra vonatkozóan — a cél a fenntartható gazdasági magatartás, kiberbiztonság, ellenállóképesség és zöld technológiák támogatása.
A jogszabály hatékonyabb engedélyezést is előír a megújuló projektekre, valamint egységes környezetvédelmi adatok gyűjtésére ad lehetőséget a tagországoknak, ezzel egyszerűsítve a folyamatokat.
A SolarPower Europe szerint a tagországoknak 2026-tól meg kell kezdeniük a törvény végrehajtását és az aukciók lebonyolítását, megelőzve, hogy az EU-s gyártók versenyhátrányba kerüljenek.
Forrás: ZöldTrend, 2025. június 11.
