Az elmúlt fél év során nagyon sok gyártó rukkolt elő újdonsággal az akkumulátorfejlesztés terén, ezért alábbi visszatekintésünkben kísérletet teszünk a kiemelt technológiai újítások bemutatására.
Különböző akkumulátor-technológiai megoldások
Áprilisban számoltunk be cikkünkben arról, hogy a kínai CATL három forradalmian új nátrium-ion technológiás akkumulátort mutatott be a sanghaji TechDay-en:
- Naxtra néven került forgalomba a világ első, sorozatgyártásra alkalmas nátrium-ion akkumulátora, amelyet személyautókhoz és nehéz gépjárművekhez egyaránt piacra dobott a CATL. Mindkét típus -40 °C és +70 °C között szinte változatlan hatékonysággal működik, új távlatokat nyitva a szélsőséges körülmények közötti felhasználásban.
A személygépjárművekhez fejlesztett változat 175 Wh/kg energiasűrűséggel rendelkezik, akár 500 km hatótávval és több mint 10 000 töltési ciklussal, ami drasztikusan csökkenti a karbantartási költségeket. Biztonsági szempontból a Naxtra kémiai összetétele kizárja az égési kockázatot, így új szintre emeli az elektromos autók védelmét. - A Freevoy Dual-Power Battery nevű, szintén nátriumion-technológiára épülő fejlesztés lényege, hogy az elektromos közlekedés extrém hidegben is működőképes legyen, ezzel elhárítva egy korábbi akadályt a szélesebb körű alkalmazás elől. Az akkumulátor két cellatípus kombinációjával biztosítja a teljesítmény állandóságát, a stabilitást és a biztonságot. Ez a konstrukció egy fő akkumulátort és egy kiegészítő modult alkalmaz, amelynek köszönhetően akár 1500 kilométeres hatótáv is elérhető. A segédakkumulátor grafitmentes, így költséghatékonyabb, és csak akkor lép működésbe, amikor a fő egység lemerül.
A fejlesztés nem csupán személyautókhoz, hanem buszokhoz, tehergépjárművekhez, repülőgépekhez, hajókhoz és ipari, kereskedelmi alkalmazásokhoz is alkalmas. A technológia várhatóan 2-3 éven belül a sorozatgyártású elektromos autókban is megjelenhet. Ezzel egy időben a Freevoy felgyorsítja az olyan új technológiák bevezetését is, mint a szilárdtest-akkumulátorok. - A harmadik újdonság a Shenxing 2.0 akkumulátor volt, amely a 2023-ban bemutatott Shenxing 4C méltó utódjaként világrekordot állított fel a töltési sebességben. Ez a világ első olyan LFP akkumulátora, amely akár 800 km-es hatótávval és 12C töltési sebességgel bír, azaz 5 percnyi töltéssel 520 km hatótávra képes. Maximális, 1,3 MW-os teljesítményével egyetlen másodperc alatt 2,5 km-re elegendő energiát képes felvenni, gyakorlatilag megszüntetve a várakozási idő okozta kellemetlenséget.
Alacsony hőmérsékleten is kiemelkedően teljesít: -10 °C-on mindössze 15 perc alatt képes 5%-ról 80%-ra feltöltődni, minden hőmérsékleten és töltöttségi állapotban stabilan működik, alacsony töltöttségnél is biztosítva a 830 kW-os kimenetet, és még fagypont alatti környezetben is könnyedén teljesíti a 0–100 km/h gyorsulás energiaszükségletét.
Májusban jött a hír arról, hogy a General Motors áttörést hozhat az akkumulátor-technológiában, ugyanis bemutatta a világ első, kifejezetten autók számára tervezett, mangánalapú LMR (lithium-manganese-rich) akkumulátorát.
- Az LG-vel közösen fejlesztett egység 2028-tól kerülhet sorozatgyártásba, és már most biztató: akár 640 kilométeres hatótávra képes, miközben jóval olcsóbb, mint a megszokott akkumulátortípusok.
- Az új LMR-akkumulátor kémiai összetétele több előnyt is kínál: a katód 60-70 százalékban mangánt tartalmaz, amely jóval olcsóbb és könnyebben hozzáférhető, mint a nikkel vagy a kobalt. Így az LMR ára megközelítheti az LFP (lítium-vas-foszfát) akkumulátorokét, miközben energiasűrűsége akár 33 százalékkal nagyobb.
Ez lehetővé teszi, hogy versenyre keljen a drágább, nagy teljesítményű NCM (nikkel-kobalt-mangán) technológiával, alacsonyabb költségek és stabilabb működés mellett. - Az LMR másik újítása, hogy prizmás cellákból – vagyis téglatestekből – épül fel. Ezek könnyebben blokkokba rendezhetők, és nem marad kihasználatlan hely, mint a hengeres celláknál.
Más fejlesztők sem álltak tétlenül. Az indiai Jawaharlal Nehru Központ mérnökei májusban bejelentették, hogy új nátrium-ion akkumulátoruk olcsóbb és biztonságosabb alternatívát kínál a széles körben használt lítium-ion egységekkel szemben, ráadásul sokkal tartósabbak is.
- A teszteredmények alapján az akkumulátor alig 6 perc alatt eléri a 80 %-os töltöttséget, és több mint 3000 töltési ciklust képes elviselni. A fejlesztők egy különleges anódot alkalmaztak és nanoméretű részecskék karbonbevonatos alkalmazásával, valamint alumínium hozzáadásával gyors töltést és biztonságosabb működést értek el.
- A kutatás vezetője szerint a nátrium olcsó, bőségesen hozzáférhető, és kisebb a tűzveszély kockázata, teljesítményének köszönhetően jobb választás lehet a lítiumos technológiáknál. Alkalmazható lenne az elektromos járművektől a drónokon át az otthoni energiatárolásig. Így a tiszta energia szélesebb körben elérhetőbbé válhat, elősegítve a globális klímavédelmet.
A brit Surrey Egyetem mérnökei egy olyan új akkumulátort fejlesztettek, amely nemcsak energiát tárol, de képes megkötni a levegőben lévő szén-dioxidot, azaz átalakítani a környezetszennyezést hasznos energiává.
- Az általuk kifejlesztett lítium-szén-dioxid akkumulátor kereskedelmi elterjedése esetén nemcsak a járművek és ipari források kibocsátásának mérséklésében játszhatna szerepet, hanem akár a Marson is működhetne – ahol a légkör mintegy 95%-a szén-dioxid.
- A korábbi lítium-szén-dioxid akkumulátorok sikertelenek voltak mert gyorsan elhasználódtak, rossz volt a töltőképességük, és ritka, drága anyagokat igényeltek (ruténium, platina). A Surrey csapata viszont egy olcsó, könnyen előállítható katalizátort, a cézium-foszfomolibdént (CPM) használta, amely szobahőmérséklet mellett is működőképes.
- Laboratóriumi tesztek és modellezés alapján az új akkumulátor 2,5 x nagyobb töltést képes tárolni, mint a hagyományos lítium-ion cellák, kevesebb energia szükséges a feltöltéséhez, és több mint 100 cikluson keresztül stabilan működik.
- A fejlesztés egyik szerzője kiszámolta, hogy 1 kg katalizátor mintegy 18,5 kg CO₂-t képes megkötni, ami hozzávetőleg egy 160 km-es autóút szén-dioxid-kibocsátásának felel meg. A kutatók jelenleg azon dolgoznak, hogy a technológia még gazdaságosabbá váljon, akár cézium nélkül is.
A kínai SEVB bemutatta a világ első, 1400 amperes áramerősséget kezelni képes akkumulátorát, a Star Chaser 2.0 szuperakkut, amely akár 12C sebességű töltést is elbír. Ez elméletben kevesebb mint öt perc alatt teljes feltöltést tesz lehetővé.
- A Star Chaser 2.0 nemcsak a töltési gyorsaságban jeleskedik, hanem hatótávban is: már 6C töltési környezetben is, 5 perc alatt akár 800 km hatótáv elérése is lehetséges, ami új mércét állít az elektromos autók gyorstöltésének terén.
- A rendszer a Tianqing architektúrára épül, hő- és elektromos szétválasztással, valamint folyadékhűtéses akkumező-leválasztó egységgel (BDU) működik, továbbá integrált hajlékony nyomtatott áramkörökkel (FPC), amivel a helyigény és a biztonság optimalizálható.
- Emellett olyan hűtőrendszerrel van ellátva, amely 50%-kal nagyobb felületen képes elvezetni a hőt, repüléstechnikai szigetelésű szerkezettel, és extrém hidegben is működőképes: -20 °C-on kapacitása 90 %-os, -40 °C-on pedig teljes üzemképességét megőrzi.
A nyár elteltével arról írtunk, hogy hamarosan jöhetnek az ötször hosszabb élettartamú lítium-kén akkumulátorok (Li-S), mivel megoldást talált a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) kutatócsoportja a hagyományos Li-S cellák idő előtti elhasználódására.
- Szerintük a megoldás kulcsa egy speciális bevonat, amelyet a HiSep-II projekt keretében fejlesztettek ki és szabadalmaztattak. Alkalmazása akár ötszörösére növelheti az akkumulátor élettartamát, így valódi alternatívát kínálhat a könnyebb és olcsóbb akkumulátorcsomagokhoz az elektromos autókban.
- Az NTNU laboreredményei kimutatták, hogy a HiSep-II bevonattal ellátott Li-S cellák ciklusszáma 200-ról 1000-re emelkedhet, ami akár ötször hosszabb élettartamot jelent. Egy tipikus, 800 voltos elektromos autó akkumulátor-csomagjának tömege több mint 200 kilogrammal csökkenthető, így hatékonyabb, nagyobb hatótávolságú járművek készülhetnek.
- További előnye, hogy a fő alapanyag, a kén bőségesen rendelkezésre áll és olcsó, tehát a gyártási költségek is jelentősen csökkennek.
- Az NTNU már azon dolgozik, hogy a fejlesztés kereskedelmi forgalomba kerüljön. A kutatók szerint minden esély megvan a sikerre, mivel a technológia széles körben felhasználható: az elektromos autóktól kezdve a megújuló energia tárolásán át a repüléstechnikában, drónoknál és tengeri szállításban is ígéretes és költséghatékony alternatívát kínál, különösen ott, ahol a hosszú élettartam és a stabilitás kiemelten fontos. A bevonat környezetbarát, és kifejezetten ipari méretű gyártásra tervezték.
A kínai CATL két forradalmi lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátort mutatott be a müncheni autókiállításon. Az új Shenxing Pro akkumulátorok kifejezetten Európának készülnek, és rendkívüli hatótávot, hosszú élettartamot, illetve kiemelkedő töltési sebességet ígérnek.
- A Shenxing Pro Super Long Life & Long Range modell az első olyan LFP akkumulátor a világon, amely 758 kilométeres hatótávolságot garantál – ez azt jelenti, hogy egy Csíkszereda – Budapest közötti utazás megállás nélkül teljesíthető.
Emellett 12 év vagy 1 millió kilométeres élettartamot vállalnak, ami új mérföldkő az elektromos járművek tartósságában.
A teljesítménymegőrzés is kiemelkedő: az első 200 000 kilométer után mindössze 9%-os kapacitáscsökkenést várnak, amely különösen fontos lehet a lízing-és flottapiacok számára. - A másik változat, a Shenxing Pro szupergyors töltésű modell kiemelkedő villámtöltési képességekkel bír: 10 perc alatt akár 478 kilométeres hatótávot biztosít, így ez lehet az LFP technológiájú akkumulátorok közt Európa leggyorsabbika.
Az akkumulátor teljesítménye 830 kW, és még alacsony töltöttségi szint mellett is képes arra, hogy az autó 0-ról 100 km/h-ra 2,5 másodperc alatt gyorsuljon.
Szélsőséges környezeti viszonyok között is megbízható: -20 °C-on 20 perc alatt 410 kilométeres hatótáv érhető el. A gyártó 10 év vagy 240 ezer kilométer garanciát kínál a termékre.
A világ legnagyobb akkumulátorgyártója arról is beszámolt, hogy a második európai üzemét Debrecenben építi fel, ahol a gyártás várhatóan 2025 végén vagy 2026 elején kezdődhet. Az új üzem évente 100 GWh kapacitású lesz és 9000 munkahelyet teremt a régióban. A gyártó partnerei között olyan neves autógyártók szerepelnek, mint a BMW, a Stellantis és a Volkswagen, akik közvetlenül profitálhatnak a debreceni beruházásból.
A Tesla szeptember elején mutatta be a Megapack 3 névre keresztelt nagyteljesítményű energiatárolót, amely a korábbi 3,9 MWh helyett már 5 MWh kapacitást kínál egyetlen egységben. Ezzel együtt debütált a Megablock is, amely négy Megapackot, egy transzformátort és a kapcsolóberendezéseket foglalja össze egyetlen rendszerbe. Ez a megoldás az ipari energiatárolás új mérföldkövét jelentette.
Erre válaszul a kínai rivális BYD elektromosautó gyártó szeptember végén bemutatta legújabb nagyméretű energiatároló rendszerét, a HaoHan-t, amely 14,5MWh alapkiépítésű kapacitásával közel háromszorosa a Tesla Megapack-nak, miközben kompakt, konténeres formátumban is elérhető.
Szilárdtest-akkumulátorok
A szilárdtest-akkumulátor lényege, hogy a hagyományos folyékony elektrolitot szilárd anyag váltja fel. Ez nemcsak a tárolt energia sűrűségét növeli, hanem biztonságosabb működést is biztosít, hiszen megszünteti a folyadék szivárgásának és a hőszökéses tűzeseteknek a veszélyét.
Elektromos személyautóknak szánt újításról is beszámolt a BYD október elején. A kínai gyártó szilárdtest-akkumulátora 1500 km hatótávot ígér csupán 12 percnyi töltéssel.
- Állítólag több mint tíz éve dolgozik ezen a technológián a kínai vállalat, és 2027-ben kezdené a bemutatóautók tesztelését, míg a sorozatgyártás 2030 körül indulhatna.
- Az új akkumulátorok akár 400 Wh/kg energiasűrűséget is elérhetnek, ami hatalmas előrelépés lenne a jelenlegi cellákhoz képest.
Összehasonlításképpen: a jelenlegi lítium-vasfoszfát (LFP) akkuk energiasűrűsége 160-180 Wh/kg, a nikkel-mangán-kobalt (NMC) celláké 220-260 Wh/kg, míg a legfejlettebb típusok is legfeljebb 300 Wh/kg-ig jutnak el. - A 400 Wh/kg-os érték közel megduplázná az egy kilogrammra jutó energiamennyiséget, ami azonos tömeg mellett drámai hatótáv-növekedést jelentene.
Kínai tudósok, egyetemek és kutatóintézetek három kulcsfontosságú áttörést értek el a közelmúltban, amelyek megalapozhatják a szilárdtest-akkumulátorok tömeggyártását.
- Jódionos kötőanyag – nagyobb stabilitás és erősebb kötés
A Kínai Tudományos Akadémia Fizikai Intézete egy új típusú jódionos kötőanyagot fejlesztett ki, amely az elektróda és elektrolit határfelületén mozogva kitölti a mikroszkopikus hézagokat, így erősebb kötést és jobb energiahordozást biztosít. Ez nemcsak növeli a hatékonyságot, hanem javítja a cellák szerkezeti integritását is. - Rugalmas átalakulás – tartós és hajlítható elektrolit
A második áttörés a „rugalmas átalakulás” technológia, amelyet a Kínai Tudományos Akadémia Fémkutató Intézete fejlesztett ki. Polimer anyagok segítségével olyan vázszerkezetet hoztak létre, amely akár 20 000 hajlítást is kibír törés nélkül, és még csavarható is. Az anyag egyes komponensei gyorsítják a lítiumionok mozgását, mások pedig „megfogják” azokat, így a kutatók szerint akár 86%-kal nőhet az energiatároló kapacitás. - Fluor-erősítés – biztonságos és hőálló akkumulátor
A harmadik áttörést a Tsinghua Egyetem érte el a „fluor-erősítés” (Fluoro Reinforcement) technológiával. A fluorozott poliéter anyagok védőréteget képeznek az elektrolit felszínén, megelőzve annak károsodását, és javítva a hőállóságot. A rendszer 120 °C felett is működőképes, és sikeresen teljesítette a tűszúrásos biztonsági teszteket – ami jelentős előrelépés a biztonságos elektromos járművek felé.
Az új fejlesztéseknek köszönhetően egy mindössze 100 kilogrammos akkumulátorcsomag több mint 1000 kilométeres hatótávot biztosíthat, így a szilárdtest-akkumulátorok könnyebbek, biztonságosabbak és tartósabbak lehetnek a jelenlegi lítium-ionos energiatárolóknál.
A szintén kínai Chery sem maradhatott le a BYD-től, ugyanis október végén bemutatta első, teljesen saját fejlesztésű szilárdtest-akkumulátor modulját, amely 600 Wh/kg energiasűrűséget és 1500 kilométeres hatótávot kínál.
- A vállalat már 2024 végén bejelentette, hogy célja 2025-re elérni a 600 Wh/kg energiasűrűséget. A fejlesztést a Chery Solid-State Battery Research Institute vezeti, amely egy helyben polimerizált szilárd elektrolit rendszert alkalmaz, lítiumgazdag mangán katódanyaggal kombinálva.
- Létrehozták a Kunpeng Battery márkát, amely kifejezetten a szilárdtest-technológia ipari bevezetésére jött létre. Időközben a Chery ellátási megállapodást kötött az LG Energy Solutionnel is hengeres cellák szállítására.
- A vállalat 2026-ban indítaná a kísérleti üzemelést, míg a tömeggyártás és piaci bevezetés várhatóan 2027-ben kezdődne. Az akkumulátor valós hatótávja körülbelül 1300 kilométer lehet egyetlen töltéssel.
Egyre inkább élesedő verseny
Mint azt a fenti hírekből is láthatjuk, a kínai autógyártó nagyvállalatok kiélezett fejlesztési törekvése nem elszigetelt eredmény, hanem része a világszintű technológiai versenynek.
- A japán autóipari óriások, mint a Toyota, a Honda és a Nissan, az elmúlt években hátrányba kerültek a kínai és dél-koreai gyártókkal szemben, de folyamatosan fejlesztenek a technológiai felzárkózás érdekében. A Toyota nemrég bővítette partnerségét a Sumitomóval, hogy közösen gyorsítsák a szilárdtest-akkumulátorok ipari bevezetését, ugyanakkor a vártnál lassabb elektromosautó-piaci keresletre hivatkozva elhalasztotta a fukuokai szilárdtest-akkumulátorgyár megépítését.
- A Nissan prototípuscellái kétszer annyi energiát képesek tárolni, mint a jelenlegi lítium-ionos akkumulátorok, ráadásul a vállalat célja az, hogy a 2028-as pénzügyi évben már megkezdje a szilárdtest-akkumulátorok kereskedelmi gyártását. Ennek érdekében stratégiai együttműködési megállapodást kötött az amerikai LiCAP Technologies vállalattal, amely a száraz elektródagyártás területén hozott új költségcsökkentő és hatékonyságnövelő megoldásokat.
- Közben a Kínai Fémkutató Intézetúj polimer-alapú szilárd elektrolitokat fejlesztett, míg a SK On megnyitotta saját kísérleti üzemét a technológia felgyorsítása érdekében.
- A kínai akkumulátorgyártó Sunwoda a közelmúltban beszámolt a legújabb fejlesztéséről, a Xin Bixiao nevű szilárdtest-akkumulátorról, amely 400 Wh/kg energiasűrűséget és 1200 töltési ciklusnyi élettartamot kínál, ugyanakkor közel áll már a sorozatgyártáshoz.
- A Volkswagen szintén lépéseket tesz annak érdekében, hogy behozza lemaradását ezen a kulcsfontosságú területen. A QuantumScape amerikai akkumulátorfejlesztő leszállította a német autógyártónak a legújabb B1-es jelű QSE-5 szilárdtest akkumulátorcelláit. A cellák energiasűrűsége eléri a 844 Wh/liter értéket, ami akár 50–80%-kal is meghaladhatja a jelenlegi lítium-ionos cellák szintjét. A 5 amperórás kapacitású cellák 10–80% közötti töltöttségre mindössze 12,2 perc alatt képesek feltöltődni, továbbá elérhetik akár a 10C kisütési sebességet, ami a sportos járművek és motorkerékpárok számára is ideális. A fejlesztők szerint a cella még -30 °C-on is megbízhatóan működik, ami hatalmas előny a szélsőséges éghajlatokon.
- A BMW debreceni gyárának Neue Klasse platformjára épülő új iX3 elektromos autó 1000 kilométeres távot teljesített, új iparági etalonként bizonyítva az elektromos járművek valós használhatóságát Európában. A 800 voltos rendszerarchitektúrája akár 400 kW-os csúcstöltést is lehetővé tesz, ami jelenleg a leggyorsabb töltési értékek közé tartozik az iparágban.
Geopolitikai függetlenség és energiabiztonság
Hogy végül melyik akkumulátoros technológia válik dominánssá a világban azt még korai megjósolni. A komponensek minél alacsonyabb beszerzési költsége és minél hatékonyabb beépítése mellett egyre inkább fókuszba kerül a geopolitikai függetlenség.
A nátriumion-akkumulátorok új generációjának legnagyobb előnye a nyersanyagellátás terén a Kínától való függetlenedés lehetősége.
- A lítiumion-technológia jórészt drága és korlátozott forrásokra épít (lítiumra, kobaltra és nikkelre), és ebben Kína 70-90 százalékos monopóliummal rendelkezik, az adott ritkaföldfémtől függően.
- Ezzel szemben a nátriumion-akkumulátorok olcsó és bőségesen elérhető anyagokból készülnek: sóból vagy más bőséges nátriumforrásból, vasból, szénből és alumíniumból. A nátrium például a tengervíz sótartalma miatt szinte korlátlanul kinyerhető, ami gyakorlatilag kimeríthetetlen erőforrást jelent.
- A nátriumion-akkumulátorok további előnyei közé tartozik az alacsony gyártási költség, valamint a nagyobb biztonság, hiszen az akkuk sokkal kevésbé hajlamosak bármilyen túlmelegedésre, így a tűzveszély minimális.
- A rendkívül hosszú, akár 20 év feletti élettartam is az új, lassan sorozatgyártásba kerülő akkutechnológia mellett szól.
- Jelenlegi hátrányuk főképp abból származik, hogy az energiasűrűségük némileg elmarad a lítiumion-rendszerekétől. Ennek ellenére energiatárolásban, közepes hatótávú személyautókban és nagyobb járművekben már most versenyképesek.
Az amerikai Stanford Egyetem vezette kutatócsoport egy korábban elérhetetlennek vélt állapotba tudta hozni a Földön bőségesen rendelkezésre álló vasat. A felfedezés új korszakot nyithat az akkumulátoriparban, és alapjaiban írhatja át a lítiumion-technológia jövőjét és kínai dominanciáját.
A Peak Energy amerikai startup olyan nátrium-, vas- és foszfátalapú akkumulátorok fejlesztésére tesz kísérletet, amelyek teljesen mentesek a lítiumtól, a kobalttól és a nikkeltől.
- A költséghatékonyság mellett a technológia legnagyobb előnye az Egyesült Államok energiabiztonságának erősítése, hiszen a felhasznált nyersanyagok (nátrium, vas, szén) bőségesen elérhetők.
- Az NFPP-technológia (nátrium-vasfoszfát-pirofoszfát / sodium iron phosphate–pyrophosphate) akár 20 százalékkal alacsonyabb életciklusköltséget ígér a lítium-vas-foszfát (LFP) alapú rendszerekhez képest. Az évtized végére szeretné a cég a teljes értéklánc kiépítését, és a gyártókapacitás fokozatos felskálázását évi 50 GWh-ra.
Mindemellett a technológiai fölény önmagában nem elég, a piaci sikerhez stabil finanszírozás és kormányzati támogatás is szükséges.
Ezzel szemben Kínának 2-3 éves versenyelőnye van az akkumulátorgyártásban a világ többi országával szemben. Épül már a CATL és a BYD nátriumion-akkugyára, és mindkettő évi 30 GWh kapacitású akkumulátort tervez gyártani 2026-tól kezdődően.
- A kínai és az amerikai technológia között a legfontosabb különbség, hogy a kínai nátriumion-akkumulátorok katódja mangánt tartalmaz, ami nagyobb energiasűrűséget és termikus stabilitást biztosít.
- Mivel a mangán bányászatának és feldolgozásának mintegy 90 százalékát az ázsiai nagyhatalom ellenőrzi, annak használata az Egyesült Államokban továbbra is stratégiai függőséget jelentene.
Egyes elemzők szerint Kína a nátriumion-akkumulátorok gyártási kapacitásának felfuttatásával és a gyors piacra lépéssel szeretné biztosítani a vezető pozícióját az akkumulátorgyártásban, a lítiumionos technológia 5-10 éven belüli háttérbe szorításával a nátriumionos javára. Addig is marad még a lítiumos dominancia.
Miközben sokan a szilárdtest-akkumulátorokat tekintik az elektromos járművek jövőjének, a kínai BYD bejelentette elkötelezettségét a lítium-vasfoszfát (LFP) akkumulátorok iránt. Véleményük szerint a jelenlegi cellatechnológiák megfelelően kiforrottak és megbízhatóak. A folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a mai LFP akkumulátorok már jobb teljesítményt nyújtanak hideg időben is, és egyre jobban megfelelnek a fogyasztói igényeknek.
A lítium-vasfoszfát akkumulátorok telepített kapacitása az idei 42,5%-os növekedésével elérte a 493,9 gigawattórát, megszerezve a kínai piac több mint 80%-át, és továbbra is az elektromos járművek legelterjedtebb megoldása maradt. Itt tartunk most.
Az határozza meg a jövőnket az akkumulátorfejlesztés és elektromobilitás terén, amit a nagy technológiai előnnyel és erőforrással rendelkező vállalatok diktálnak. Ezért folyamatosan nyomon követjük a technológiai és geopolitikai erőviszonyok változását és továbbra is beszámolunk az innovációkról… Folytatjuk.
